A csecsemőkori reflexink nélkül nem lennénk képesek „kitornázni” magunkat a világra, nem tudnánk megtapasztalni a bennünk keletkező vagy minket körülvevő ingereket. Nem működnének bennünk azok a védelmi mechanizmusok, amelyek segítenek átvészelni az első életévet, és az izmaink tónusának precíz beállítása sem lenne lehetséges. Tehát a csecsemőkori vagy másnéven primitív reflexek jelenléte nélkülözhetetlen az életünk kezdetén. Erről már több blogbejegyzésben is írtam, például ebben: „Attól, hogy valamiről nincsenek ismereteink, az a valami még létezhet, létezik.”
Ahogyan az agyunk magasabban funkcionáló képletei érni kezdenek, úgy kerülnek gátlás alá azok az automatikus mozgássorok, amik eddig a segítségünkre voltak. Két és fél- három éves korra egyik csecsemőkori reflexnek sem szabadna kiváltódnia.
Amennyiben mégis jelen vannak, az az érési folyamat lassúságát, valamiféle elakadást jelez. Ilyenkor érdemes odafigyelni a jelenségre, mert számos későbbi problémának elejét vehetjük. Mégpedig tornázással, gyakorlatok végzésével. Minden mozgás hatással van az idegrendszer érésére, de vannak olyak gyakorlatok, amelyek rendszeres végrehajtása hatékonyabban támogatja ezt a folyamatot. Ezek az úgynevezett reflexgátló (reflexintegráló) gyakorlatok.
Jó esetben „csak” elegendő mozgásra van szüksége a gyermeknek, és a fejlődés úgy megy, mint a karikacsapás. De sajnos egyre több az olyan gyermek, akinél valamilyen külső vagy belső ok miatt ez a folyamat nem, vagy csak részben történik meg, és a csecsemőkori reflexek három- négy éves kor után is kiválthatók maradnak. Másoknál időben gátlás alá kerülnek, de krónikus stressz, vagy a szervezetet érintő (főként a központi idegrendszert) elváltozások miatt visszatérnek. Nem árt odafigyelni ezekre a jelekre!
Vannak egyértelmű megnyilvánulásai is a primitív reflexek jelenlétének, de a legegyértelműbb egy egyszerű teszt elvégzése. A teszt könnyű és biztonságos. Remélhetőleg egyszer majd annyira közismert lesz, mint a pulzus vagy a vérnyomásmérés.
Akár gyermeknél, akár felnőttnél kiválthatók a reflexek, erősen megfontolandó a megfelelő gyakorlatokat naponta elvégezni. Ezek egyrészt megtalálhatók a Stephens-Sarlós Program című könyvben, másrészt a honlapomon keresztül is elérhetők.
A gyakorlatok egyszerűek. Régebben szinte mind jelen volt az óvodai vagy iskolai testnevelés mozgásanyagában. Sajnos ez mára már megváltozott, de az idegrendszernek szüksége van rájuk napjainkban is.
Idősebb korban a reflexek jelenléte előrevetíthet bizonyos problémákat, betegségeket. Ilyen többek között a Lewy-testet demencia. Szerencsére egyre több kutatás folyik azirányban, hogy a betegség teljes kifejlődését célzott gyakorlatok végzésével megelőzzük.
Az eredmények biztatók, a kutatások folytatódnak.
Ne feledjük el! Egy-egy pozitív teszteredmény (tehát amikor a reflex kiváltható) nem jelent mást, mint azt, hogy az illető agyának szüksége van arra a „bizonyos mozgásra”.
Tehát mozgás, gyakorlásra fel!