top of page
  • Szerző képeDr. Stephens-Sarlós Erzsébet

Attól, hogy valamiről nincsenek ismereteink, az a valami még létezhet, létezik


Agykép

Sajnos sokan nem tudnak, vagy nem vesznek tudomást arról a tényről, hogy az időn túl fennmaradt primitív reflexek negatív módon befolyásolják a mindennapjainkat. Sok szülő nem tudja, hogy a gyermeke miért nem tud megülni két percen keresztül, miért nem megy el kakilni, csak minden ötödik-hatodik napon, vagy éppen miért vannak kényszermozgásai, miért ügyetlen, és még lehetne sorolni.


A csecsemőkori vagy másnéven primitív reflexek az agytörzs akaratlan motoros válaszai a kisbabát érő ingerekre. Legtöbbjük a születés után, a korai gyermekkori fejlődés során jelenik meg. Elősegítik a gyeremek túlélését, beindítják, illetve kiteljesítik az érzékszervi érzékelést, észlelést, és a „munkájuknak” köszönhetően alakul ki a megfelelő izomtónus is.


A primitív reflexek adják meg a kezdő löketet a gyermek fejlődésének, érésének. Amikor a feladatukat teljesítették, gátlás alá kerülnek az agykéreg érése miatt. Az akaratlagos motoros tevékenységek veszik át a reflexek helyét. Például a baba már nem csak kalimpál a kezeivel, hanem a tárgy után nyúl, amit meg szeretne kaparintani. A csecsemőkori reflexeknek legkésőbb 2-3 éves korra gátlás alá kell kerülniük.


A gyermek agykérgének érése úgynevezett neurotranszmitterek felszabadulásával jár. Ezek olyan vegyi anyagok, amelyeket az idegsejtek bocsátanak ki, és amelyek más idegsejtek működését, sekentik, csökkentik, vagy teljesen gátolják. Az agykérgi gátlásban leginkább részt vevő fő gátló ingerületátvivő anyag a gamma-aminovajsav (GABA) és a glicin.


A GABA a legnagyobb mennyiségben előforduló gátló neurotraszmitter az agyban, mely a hatását úgy fejti ki, hogy az idegsejtek felszínén lévő GABA-receptorokhoz kötődik. Így azok kevésbé lesznek ingerelhetők. A GABA egy glutamát nevű anyagból keletkezik, amely az agy egyik fő izgató ingerületátvivő anyaga. E két neurotranszmitter közötti egyensúly fontos az idegi aktivitás egészséges szintjének fenntartásához.


A glicin egy másik gátló ingerületátvivő anyag, amely elsősorban a gerincvelőben és az agytörzsben található. Szintén az idegsejtek felszínén lévő receptorokhoz kötődve hat, és fontos szerepet játszik a csecsemőkori reflexek gátlásában és az izomtónus szabályozásában.


Más neurotranszmitterek, például a szerotonin és a dopamin szintén szabályozhatják a gátló neuronok aktivitását, és hozzájárulhatnak a reflexek és más motoros viselkedések alakításához.


Tehát, a serkentő és gátló neurotranszmitterek közötti összetett kölcsönhatások alapvető fontosságúak az agy megfelelő működéséhez, és a motoros viselkedés szabályozásához, beleértve a primitív reflexek kéreg általi gátlását is.


Sok esetben bizonyos betegségek hívják fel a figyelmet alapvető biológiai jelenségekre.


2021-ben egy kanadai kutatócsoport (Brain and Mind Research Institute, Department of Biology, University of Ottawa, Canada) egerek vizsgálata során pontosan leírta, hogy hogy a markoló reflex hogyan kerül kérgi gátlás alá.


Az utóbbi években számos olyan publikáció jelent meg, melyek összefüggést feltételeznek a primitív reflexek visszatérése és a frontális lebenyt érintő problémák között. Ebben az évben (2023) jelent meg egy tanulmány, mely arról számol be, hogy ezek a felszabadulási jelek, korrelálnak a homloklebeny agyi patológiájával. Beleértve az Alzheimer-kórt, a sclerosis multiplexet és a skizofréniát. A skizofrén betegeknél több frontális felszabadulási jelet (primitív reflexet) észleltek, mint a nem érintett testvéreiknél és a kontrollcsoportnál.


Egy másik, 2010-ben közzétett kutatási eredmény a markoló reflex újbóli megjelenését az elülső lebeny elváltozásaival hozza összefüggésbe. A szerzők szerint többek között a Lewy-test demencia korai jele az egyes csecsemőkori reflexek visszatérése. Ezt egy longitudinális kutatás is alátámasztja, mely arról számol be, hogy már két évvel a demencia tüneteinek megjelenése előtt megjelenik a markoló, a glabelláris és a tenyér (palmomental) reflex. Egyes szerzők szerint ez utóbbi kettő a Parkinson-kór korai jelének is tekinthető.


Szomorú gyerek

Hogy miért írok a visszatérő csecsemőkori reflexekről az idegrendszert érintő problémák kapcsán?


A magyarázat egyszerű. Ezek a reflexek azért szabadulnak fel a gátlás alól, mert a kérgi tevékenység az agy szerkezeti, vagy működési problémái miatt gyengül. Mivel a kérgi gátlás felelős azért, hogy a csecsemőkori reflexek többé ne váltódjanak ki, ezért a kérgi tevékenység gyengülése a reflexek felszabadulásával jár.


Ami nagyon fontos, hogy kisgyermekkorban ez pontosan fordítva történik, és ez a kulcsa annak a kérdésnek, hogy mi köze van a primitív reflexek jelenlétének például a tanulási nehézségekhez, a viselkedészavarhoz, a bepisiléshez, vagy éppen az autisztikus tünetek megjelenéséhez.


Amennyiben a csecsemőkori reflexek nem megfelelő mennyiségben, minőségben váltódnak ki, úgy nem fog kialakulni, vagy csak részben alakul ki a kérgi gátlás. 2-3 éves kor után a csecsemőkori reflexek kiválthatósága a kéreg bizonyos területeinek éretlenségét jelzi. Azért maradnak fent, azért élnek a primitív reflexek, mert az agykéregnek szüksége van azokra az ingere-válasz kapcsolatokra, melyek a csecsemőköri reflexek működésének köszönhetők, és hatással vannak az adott kérgi területre.


Biztos vagyok benne, hogy számtalan kutatásra van szükség a tisztánlátás érdekében, illetve azért, hogy a legmegfelelőbb fejlesztést lehessen javasolni azoknak a gyermekeknek és felnőtteknek, akiknél a fennálló, vagy visszatért csecsemőkori reflexek gondokat okoznak az életük különböző területein.


Magam is kutattam és jelenleg is kutatom két külföldi egyetemmel közösen a problémát. Jelenleg az ADHD, az ASD, a beszédképzéssel kapcsolatos gondok, illetve a demencia és a primitív reflexek jelenléte közötti kapcsolat képezik azoknak a kutatások tárgyát, melyekben részt veszek.


A következőkben a témához kapcsolódó néhány kutatási eredményt szeretnék bemutatni, melyek feltárják a fennálló primitív reflexek és a különféle tanulási, viselkedésbeli és egyéb problémák közötti szoros összefüggést. A felsorolás korántsem teljes. Ennél sokkal több kutatás folyt, és folyik jelenleg. A bejegyzés végén megtalálhatók a cikkek linkjei, ha valaki el szeretné olvasni a teljes anyagot.


2000-ben a The Lancet-ben McPhillip és munkatársai közzétettek egy nagyon értékes tanulmányt. A fennmaradt csecsemőkori reflexek és az olvasási nehézség közötti összefüggést vizsgálták. A randomizált, kettős vak kontrollcsoportos kísérletben egyrészt nagyon erős összefüggést találtak a fennmaradt primitív reflexek (különös tekintettel az ATNR-re) és az olvasási nehézség között, másrészt folyamatos és hosszútávú tréninget javasolnak annak érdekében, hogy a már leépült reflex gátlás alatt maradjon.


2004-ben Taylor, Houghton és Chapman a figyelemzavaros hiperaktivitás illetve a figyelemzavar, valamint négy csecsemőkori reflex; a Moro, a tónusos labirintus reflex(ek), az aszimmetrikus tónusos nyaki reflex és a szimmetrikus tónusos nyaki reflex közötti kapcsolatot vizsgálta 109, 7-10 éves fiúgyermek esetében. Közülük 54-nél ADHD-t diagnosztizáltak, 34-nél szubszindrómás koordinációs, tanulási, érzelmi és/vagy viselkedési zavarok jelentkeztek. Az eredmények azt mutatták, az ADHD-val diagnosztizált fiúknál szignifikánsan (tehát jelentősen) magasabb volt a fennmaradt csecsemőkori reflexek jelenléte, mint az ADHD-val nem diagnosztizált gyerekeknél.


2007-ben McPhillps és Jordan-Black a primitív reflexek jelenléte és diszlexia kapcsolatát vizsgálták egy 739, 7-9 éves gyermek reprezentatív mintáján. A kutatás során feltárták, hogy az ATNR fennmaradása szignifikánsan előre jelezte az olvasásban, a helyesírásban, a nem-szóolvasásban (jelek, képek értelmezése), és verbális képességekben megmutatkozó problémákat. Az eredményekből azt a következtetést vonták le, hogy sok általános iskolás gyerek esetében az alapvető tanulási képességek megszerzését befolyásolhatják a fennmaradt primitív reflexek.


2014-ben Kondraciuk és munkatársai azokat a csecsemőkori reflexeket vizsgálták, melyek az arc, a nyelv ingerlése hatására válthatók ki. Ide tartozik a szopó reflex, a kereső reflex (rooting reflex) és az arcon található többi reflex. A kutatók leírták, hogy az orális reflexek rendellenességei, reakciói késleltetik a beszédfejlődést és artikulációs zavarokat okoznak. A diszfunkció korai felismerése és az erre vonatkozó terápia, a záloga a gyors és hatékony fejlődésnek. A késői diagnózis befolyásolhatja a csecsemő harmonikus fejlődését, és a meglévő rendellenességek súlyosbodásához vezethet, illetve növeli a másodlagos rendellenességek kialakulásának esélyét.


2019-ben Rathnayake publikált egy nagyon fontos tanulmányt, melyben felhívja a figyelmet az otthon végezhető, primitív reflexek gátlását elősegítő gyakorlatok fontosságára, a rendszeres gyakorlatvégzésre.


2019-ben Williem Ray vezetésével egy kutatócsoport azt vizsgálta, hogy van-e összefüggés a Moro reflex és a szorongás között. A kutatók azt találták, hogy az intenzív Moro reflex (startle reflex) összefüggésbe hozható a saját megfigyelésen, bevalláson alapuló negatív érzelmi állapottal, de csupán a Moro reflex megjelenése alapján a szorongás nem diagnosztizálható. Ebből arra következtetnek, hogy a Moro reflex tesztelése fontos előrejelzője lehet az egyén állapotának.


2020-ban Melillo vezette kutatásban 2175 fő, 3,2 és 22,04 év közötti személy vett részt. Mindegyiküket figyelemhiányos hiperaktivitási zavarral (ADHD) diagnosztizáltak, és az Egyesült Államok 89 különböző helyéről voltak bevonva a kutatásba. A kísérleti alanyokat egy 12 héten át tartó szenzomotoros-reflexintegráló programba vonták be. Megállapították, hogy a fennmaradt primitív reflexek csökkenése jelentős mértékben összefügg a matematikai problémamegoldás és a hallás utáni szövegmegértés megnövekedett teljesítményével.


2020-ban Mats Niklasson a Bolton Egyetemen védte meg doktori disszertációját. A dolgozatban vesztibuláris rendszer működésének fontossága mellett kiemeli a fennálló primitív reflexek gátlásának fontosságát a tanulási nehézségek és a magatartászavar leküzdése érdekében.


2018-2022-ig magam is publikáltam a témában. A szenzomotoros érettség és az auditív és vizuális részképességek kapcsolatát vizsgáltam. A szenzomotoros érettség vizsgálatához tartozott nyolc primitív reflex tesztelése is. A kontrollcsoportos kutatásba 772 fő 5-8 éves gyermek lett bevonva. Az eredmények azt mutatták, hogy jelentős összefüggés van a gyermekek szenzomotoros érettsége, valamint az auditív és vizuális képességei között.


2021-ben Pecuch és munkatársai 112 fő, 4–6 éves gyermeket vizsgáltak. Összevetették a gyermekek motoros képességeit az aszimmetrikus tónusos nyaki reflex (ATNR), a szimmetrikus tónusos nyaki reflex (STNR) és a tónusos labirintus reflex (TLR) jelenlétével. Azt találták, hogy a magas reflexaktivitású gyermekek motoros hatékonysága alacsonyabb volt, illetve a reflexaktivitás csökkenésével javultak a gyerekek motoros képességei. Megállapították, hogy a reflexek gátlás alá helyezése javíthatja a gyermekek motoros készségeiket, észlelési képességeiket, indulatkezelésüket és viselkedésüket.


2021-ben tette közzé Hickey és Feldhacker annak a kutatásnak az eredményét, mely ATNR és Moro reflexek valamint a magatartás és a figyelem közötti kapcsolatot vizsgálta óvodások körében. A kutatók azt találták, hogy az ATNR aktivitása az ellenállás és a dac, a Moro reflex megtartása és a figyelmetlenség között erős összefüggés mutatható ki. Hangsúlyozzák, hogy további kutatásra van szükség, de jelen eredmények alátámasztják a korábbi kutatásokat, amelyek azt jelzik, hogy a primitív reflexek korai szűrésére van szükség a gyermekek harmonikus viselkedésének elősegítése érdekében.


2021-ben Sigafoos és munkatársai egy jelentős összefoglaló elemzést, úgynevezett metaanalízist készítettek megvizsgálva a számos kutatás során kapott eredményeket.


Az ebben az elemzésben az áttekintett tanulmányok eredményei azt sugallják, hogy a primitív reflexek jó eséllyel fennmaradnak ADHD-ban, ASD-ben és valószínűleg számos más fejlődési zavaroknál is. Továbbá a tartósan fennálló vagy atipikus reflexreakciók hasznos indikátora lehetnek a megkésett idegrendszeri fejlődés, a fejlődési zavar, a tanulási problémák esetében. Az átfogó felmérések a gyermekek reflexreakcióiról, beleértve a primitív reflexek értékelését is, hasznos diagnosztikai információt nyújthat, ezért ösztönözni kell azok alkalmazását.

A jelentés kitér arra, hogy minimalizálni kell annak az esélyét annak, hogy a fennmaradt csecsemőkori reflexek negatív hatást gyakoroljanak a tanulásra vagy a viselkedésre.


A szerzők három lehetséges megoldást javasolnak:

  1. A csecsemőkori reflexek időn túli működésének megakadályozását

  2. Az egyént megtanítani a fennmaradt reflexek gátlását elősegítő gyakorlatok otthoni elvégzésére

  3. A le nem épült reflexek integrálását

Mindenképpen javasolják a témát érintő kutatások folytatását.


2022-ben Leisman, Melillo és munkatársaik bizonyítékokkal támasztották alá azt az állítást, hogy az autista spektrumzavar (ASD) számos aspektusa az agyi hálózatok fejlődésében bekövetkező érési késéssel, illetve egyenetlen fejlődéssel függ össze. Leírják, hogy az agyi érés késedelme egyes hálózatokban lemaradást okoz a kérgi fejlődést illetően, míg az agy más területein intenzívebbé válhat a fejlődés. A tanulmány alátámasztja a megtartott primitív reflexek és a kognitív és motoros funkciók közötti szoros kapcsolatot. Különösképpen igaz ez ASD-re. Ez egyben azt is feltételezi, hogy a primitív reflexek gátlása pozitív változást eredményezhet az autizmus spektrumzavar esetében.


Nagyon fontos azt tudni, hogy a reflexek gátlását elősegítő gyakorlatokat bárki, bárhol végezheti! Ne feledjük, a kicsiknél fontos a szülői kontroll. Ami mindenkinél fontos az a rendszeresség. Többet ér minden nap csak 2-3 gyakorlat elvégzése, mint hetente egyszer 16, vagy semmi.


Végül: A lista, mint már írtam, nem teljes. Szerencsére az utóbbi években egyre több kutatási eredmény lát napvilágot. Kutatni és publikálni kell, mert ez visz előre, ez nyitja fel az emberek szemét, ez érteti meg velünk a világot és ami a legfőbb, a kutatási eredmények segítenek minket abban, hogy segíthessünk.


Könyvek

Források:



Comments


bottom of page