top of page
  • Szerző képeDr. Stephens-Sarlós Erzsébet

Kilenc pontban a „szenzorosságról”


kis gyermek festékkel a kezén

Kedves Szülők!


Nagyon sok kérdés érkezik hozzám az úgynevezett „szenzorossággal” kapcsolatban. Megpróbálom 9 pontban összefoglalni a legfontosabb tudnivalókat:


1. A szenzoros feldolgozási vagy szenzoros integrációs zavar (Sensory Processing Disorder - SPD) olyan állapot, melyben az agynak nehézségei vannak a testből és a környezetből származó ingerek felvételében, feldolgozásában és az ingerekre való válaszadásban.


2. A probléma jelentkezhet a látás, a hallás, a tapintás, az ízlelés, a szaglás, ezen felül a mozgás- és helyzetérzékelés, a belső szervek működésének érzékelése (viszcerocepció), a testrészek egymáshoz és a fejhez viszonyított helyzetének érzékelése (propriocepció), és az egyensúly érzékelés terén.


3. A szenzoros érzékelési zavarnak három fő típusa van:

  • Érzékelési modulációs zavar: ebbe tartozik a túlzott vagy túl gyenge reakció egy-egy ingerre vagy bizonyos ingerek keresése. Például, amikor a gyerek mindent megszagol, tapogat, pörög-forog.

  • Érzékelési diszkriminációs zavar: az egyének nehezen tudják megkülönböztetni a szenzoros ingereket, vagy nem tudják pontosan értelmezni őket. Ide tartozik többek között a hallásdiszkrimináció nehézsége, a látással kapcsolatos feldolgozási zavarok, az ízleléssel, táplálkozással kapcsolatos gondok, és a „kell-e pisilni, vagy nem?” probléma.

  • Érzékelés-alapú mozgászavar: ez a koordinációra, mozgási készségekre, képességekre és az egyensúlyra (főként a statikusra) van hatással az érzékelési feldolgozási nehézségek miatt.

4. Az SPD tünetei igen színesek. Lehet, hogy a gyermek nem szereti a nagy zajt, és befogja a fülét, de az is egy tünet, ha nagyon hangosan szereti hallgatni a zenét, vagy a mesét. Nem tudja megkülönböztetni az alakot a háttértől, a részt az egésztől egy-egy feladatban. Mindent megfog, tapogat, matat, vagy éppen ellenkezőleg, utálja, ha maszatos vagy homokos a keze. Ki kell vágni a címkéket a ruhájából. Imád pörögni, forogni, de lehet, hogy semmi pénzért nem ül fel olyan játékra, ami mozog alatta, beleértve a hintát is. Gyenge a finommotoros és nagymotoros koordinációja. Nem érzi, hogy mikor kell pisilnie és éjszaka bepisil, de akkor is, ha elmerül egy játékban. Mások nem érzik, ha kakilniuk kell, és napokig tartogatják a székletet, ami aztán olyan kemény lesz, hogy fájni fog az ürítés.


A szenzoros feldolgozási zavar sok esetben okoz érzelmi és viselkedési problémákat, valamint a változó környezethez való alkalmazkodás is nehezen mehet. A fenti felsorolás közel sem teljes!


5. Az a szenzoros feldolgozási zavart kiváltó okokat nem ismerjük pontosan, de a kutatási eredmények azt mutatják, hogy mind belső (genetika, anyai gyógyszerfogyasztás, szülés körüli oxigénhiányos állapot, terhesség alatti stressz) mind külső okok, (környezetszennyezés, élelmiszer-adalékok, a gyermek alul- vagy túlingerlése, korai mobiltelefon és egyéb informatikai eszközök használata stb.) hatással vannak a kialakulásra.


6. Hogyan lesz egy gyermek „szenzoros”? Többször írtam már a csecsemőköri reflexek óriási jelentőségéről. Most ismét erről fogok. A csecsemőkori vagy primitív reflexek egyik fő feladata a szenzoros érzékelés elindítása, finomítása, tökéletesítése. Ezek a reflexek segítik a babát abban, hogy tapintson, forgassa a fejét és ne csak előre lásson, tisztán halljon, megfelelő legyen az egyensúlyérzékelése és még sorolhatnám hosszasan.


Ha egy gyermeknek 2,5-3 éves kora után kiváltható valamelyik csecsemőkori reflexe, akkor a reflex indukálta mozgásra még szüksége van az idegrendszerének az éréshez. Tehát végeznie kell azokat a mozgássorokat, gyakorlatokat, melyek elősegítik az adott reflex gátlását. Azok a mozgások, melyeket a gyerek végez, az idegrendszerben elektromos jelekké alakulnak, és ingerelni fogják az agykéreg megfelelő területeit, így stimulálják, „érlelik” azt. Ha ez nem történik meg, a gyermek „szenzoros”, éretlen marad.

kislány a hintán

7. A fentiekből következik, hogy az SPD célzott mozgásos és szenzoros gyakorlatokkal a legtöbb esetben megszüntethető. A tréning fő célja, hogy segítse a gyermeket az érzékszervi információk jobb, pontosabb feldolgozásában, a haszontalan ingerek kiválasztásában, ignorálásában, illetve a fontos ingerek összerendezésében. Ez maga a szenzoros integráció.


8. Szenzoros feldolgozási zavaroknál minél korábban elkezdik a gyakorlást, annál eredményesebb a tréning. Mivel nincs két egyforma ember, és a tünetek súlyossága is eltérő, az eredmény tekintetében lehetnek kisebb-nagyobb különbségek.


9. A szakirodalom minden esetben hangsúlyozza a családok, szülők, gondozók szerepének fontosságát a probléma kezelését, megoldását illetően.


Akiknél fennáll a szenzoros feldolgozási zavar, a célzott gyakorlatok napi szintű elvégzését javaslom. Természetesen előbb ki kell zárni, hogy nincs-e a gond hátterében szervi elváltozás, betegség.

Emellett célszerű napi egy-két szenzoros gyakorlatot, játékot elvégezni a Stephens-Sarlós program c. könyvből. Az említett gyakorlatok a könyv 367. oldalán kezdődnek.

Eredményes gyakorlást kívánok!



Comments


bottom of page