Megkésett beszédfejlődés és funkcionális beszédhibák – amit a primitív reflexekről tudni érdemes

Ki gondolná, hogy a születésünkkor jelen lévő primitív reflexeknek közük lehet a beszédfejlődéshez vagy akár a beszédhibák kialakulásához? Pedig a korai idegrendszeri érés, a mozgásfejlődés és a beszéd szoros kapcsolatban állnak egymással. Ha ezek közül valamelyik területen eltérés jelentkezik, az hatással lehet a beszédértésre és a beszédképzésre is.

Mik azok a primitív reflexek?

A primitív reflexek veleszületett, automatikus mozgásválaszok. Néhány már a magzati élet során megjelenik, mások pedig a születést követői dőszakban. Ami közös bennük, hogy az újszülött alkalmazkodását szolgálják. Ezek a reflexek – mint például a Moro-reflex, a szopó reflex vagy a markoló reflex – meghatározott ideig aktívak, majd az idegrendszer érésével fokozatosan integrálódnak vagy az agykéreg gátlása alá kerülnek. Átadják a helyüket különböző akaratlagos, tudatos mozgásoknak.

Miért fontos a megfelelő születéskori izomtónus?

A megfelelő izomtónus már születéskor kulcsfontosságú, mert csak így tudnak a primitív reflexek mozgásmintái maradéktalanul megvalósulni. Ha az izomtónus túl „laza” azaz hipotón, vagy túl feszes, a reflexek kiváltódása torzulhat, hiányos lehet. Ez megnehezíti a primitív reflex későbbi integrációját, gátlás alá kerülését. Ez hosszú távon befolyásolhatja a mozgáskoordinációt, az érzékelést és a beszédhez szükséges izomműködéseket is.

Mi a primitív reflexek elsődleges szerepe?

A primitív reflexek elsődleges szerepei:

• a védelem (pl. Moro-reflex, a lebénulási reflex ),

• a szenzoros funkciók támogatása, (pl. tónusos labirintus reakciók, markoló reflex)

• az izomtónus beállítása, (pl.aszimmetrikus nyaki tónusos reflex, ejtőernyős reflex)

• valamint a táplálkozás biztosítása (pl.szopó reflex, szopó-kereső reflex).

Ha ezek a reflexek megfelelő mennyiségben, minőségben és megfelelő ideig kiváltódnak csecsemőkorban, akkor elősegítik egy magasabb szintű agyi struktúra, az agykéreg érését. Ezzel párhuzamosan fokozódik a kéreg sejtjeiben GABA (gamma-amino-vajsav) termelése, amely képes gátlás alá helyezni az adott primitív reflexet, jelezve az idegrendszer számára, hogy arra már nincs szükség. Ekkor váltja fel a primitív reflexek helyét az akaratlagos mozgás. Például az akaratlagos markolás vagy később a beszéd.

Mely primitív reflexek befolyásolják a beszédet?

Ahhoz, hogy egy gyermek beszéljen, pontosan kell látnia és hallania, hiszen az anyanyelvet utánzás útján sajátítja el. Ehhez elengedhetetlen:

• a megfelelő izomtónus a beszédképzéshez szükséges izmokban,

• a látáshoz és halláshoz szükséges izmok összehangolt, precíz működése (pl. szemmozgató izmok, dobhártya-feszítő izom).

Itt meg kell említenem, hogy nagyon fontos a megfelelő ideig tartó, minőségi szopás is. Az ideális elválasztási idő 9–18 hónapos kor között van. Emellett kulcsfontosságú, hogy csecsemő- és kisgyermekkorban a gyermek tenyere és talpa elegendő szenzoros ingert kapjon.

A tenyéri markolás szerepe kiemelkedő, hiszen a Babkin-reakció révén – amely a markoló és szopó reflexek közötti kapcsolatot írja le – a tenyér ingerlése hatással van a nyelv és az ajkak működésére. Ezt a kapcsolatot a neurológiai problémák kapcsán is megfigyelhetjük. Például a demencia, különösen Alzheimer-kór esetén a visszatérő markoló reflex gyakran együtt jár a száj akarattalan mozgásával, a beszéd nehezítettségével.

A talpi markoló reflex is kapcsolódik ehhez a rendszerhez, mivel az élet korai szakaszában a tenyéri és talpi markoló reflexek között neurális kapcsolat áll fenn.

Egyensúly, fejhelyzet és lelki tényezők

Az egyensúlyérzékelés pontossága szintén alapvető jelentőségű. Az idegrendszer a fej térbeli helyzete alapján szabályozza, állítja be az izomtónust, azaz „dönti el", hogy mely izmok feszüljenek meg, és melyek lazuljanak el. Bizonyos korai csecsemőkori reflexek váltják ki a fejfordításokat, fejemeléseket, döntéseket, amelyek elengedhetetlenek az egyensúlyérzékelő szerv stimulálása szempontjából, elősegítve annak érését. Ez a folyamat nélkülözhetetlen a későbbi mozgás- és beszédfejlődés szempontjából.

Mindezek mellett fontos a gyermek lelki egyensúlya is. A környezeti tényezőkön túl egyes csecsemőkori reflexek szintén hatással vannak az idegrendszer stresszkezelő képességére és érzelmi szabályozására. A kiegyensúlyozott idegrendszeri működés feltétele az optimális fejlődésnek.

Gyakran érintett reflexek megkésett beszédfejlődés esetén

Az alábbi primitív vagy csecsemőkori reflexek gyakran fennmaradnak azoknál a gyermekeknél, akiknél megkésett beszédfejlődés, beszédértési nehézség, vagy beszédképzési zavar áll fenn:

• ATNR

• TLR flexor (TLRe)

• TLR extensor (TLRh)

• Ejtőernyős reflex

• Markoló reflex (tenyéri, talpi)

• Szopó reflex

• Moro-reflex

• FPR

Mikor és hogyan érdemes tornát kezdeni?

2,5–3 éves korban már érdemes, sőt el kell kezdeni a tornát, ha a gyermek nem beszél vagy a szókincse nem éri el a koránakmegfelelő szintet. Abban az esetben is javasolt a mozgás, ha érthetetlen a beszéde. A gyakorlatok végzése elsődlegesen azzal a céllal történik, hogy a fennmaradt csecsemőkori reflexek kérgi gátlás alá kerüljenek. Mint fentebb is említettem, a kérgi gátlás az agykéreg érési folyamataival valósul meg, és a célzott gyakorlatokkal ezt a folyamatot támogatjuk.

A gyakorlatok A Stephens-Sarlós Program 2.0 c. könyvben található feladatokat követve, vagy a drsarlos.com/videok felületen megtalálható videóanyag segítségével, illetve az egyéni mentorálás során kapott útmutatás alapján, a szülő támogatásával, otthoni környezetben is biztonsággal végezhetők.

Amennyiben a gyermeknek olyan szervi, belgyógyászati, neurológiai vagy ortopédiai problémája van, amely a gyakorlatok kivitelezését ellenjavallná, minden képpen konzultálni szükséges a gyermek kezelőorvosával.  A rendszeres, irányított otthoni gyakorlás hatékonyan támogathatja a fennmaradt csecsemőkori reflexek integrációját, gátlását, és az agykéreg megfelelő területeinek érésével elősegítheti a beszédfejlődést.

A gyakorlatok nagyon egyszerűek. Régen, úgy 20-30 évvel ezelőtt a gyerekekkel való foglalkozások részei voltak. Gondoljunk például az „Ez elment vadászni, ez meglőtte, ez hazavitta” egyszerű játékra, a ringatásokra, háton fekve való „biciklizés”-re vagy az Éc, péc kapuléc c. játékra. Tehát nem kell semmilyen bonyolult gyakorlatra gondolni!

Ha a gyermek 2,5 évesnél fiatalabb, akkor nem gátlásra, hanem a primitív reflexek mozgásmintáinak megerősítésére van szükség. Ezt minden esetben szakemberrel történő egyeztetés után érdemes végezni.

Záró gondolatok – felelősség és lehetőség

A kommunikáció, a beszéd alapvető fontosságú, hiszen a szocializáció egyik legmeghatározóbb eleme. Minden szülő és szakember közös felelőssége, hogy megtegyenek mindent azért, hogy egy gyermek érthetően, magabiztosan tudjon beszélni.

A legtöbb esetben – ha nincs szervi akadály – néhány hónap rendszeres torna  látványos eredményt hoz. Mindössze 8–12, maximum 15 perc speciális mozgásról van szó minden egyes nap.

✨ Soha nem túl korai lépni, és soha nem késő segíteni.

✨ A mozgás az idegrendszer nyelve – rajta keresztül a beszéd is elérhető.

A gyakorlatok megtalálhatók a Stephens–Sarlós Program 2.0 anyagaiban, az említett videócsomagban, illetve javaslom az alábbi közösséghez való csatlakozást, ahol mentorok segítségét lehet kérni.

👉 https://www.facebook.com/groups/1358224975426678 A témával kapcsolatos podcastok itt érhetők el: 👉 https://reflextanoda.hu/reflexpodcast