Mire utalnak az időskorban visszatérő csecsemőkori reflexek– Mit mutatnak az új kutatások?
- Dr. Stephens-Sarlós Erzsébet
- jan. 1.
- 6 perc olvasás
Frissítve: jan. 2.
Az európai társadalmakra egyre inkább az idősödő népesség túlsúlya jellemző.. Ma már több mint minden ötödik európai 65 év feletti, és 2050-re ez az arány várhatóan meghaladja a 30%-ot. A hosszabb élet azonban nem automatikusan jelent egészségesebb életet. A kognitív hanyatlás egyre gyakoribb, és a demencia – különösen az Alzheimer-kór – egyre nagyobb terhet ró a családokra, az egészségügyre és a társadalomra.
A magyarországi Széchenyi István Egyetemen végzett kutatásaink azzal kapcsolatosak, hogy miként változik az agy működése az idősödés során. Az egyik ilyen jelenség a csesemőkori reflexek visszatérése. Úgy tűnik, nem véletlen, hogy az idős kort “második gyermekkorként” is emlegetik.
Ez a cikk bemutatja, miért fontos felismernünk az idős korban visszatérő csecsemőkori vagy más néven primitív reflexeket. Mit árulnak el az agy egészségéről, és hogyan segíthet egy új vizsgálati módszer – a START protokoll – a korai felismerésben és az idősödő agy működésének támogatásában.
Mik azok a csecsemőkori vagy primitív reflexek?
Minden egészséges újszülött rendelkezik automatikus mozgásmintákkal, az úgynevezett primitív reflexekkel. Ezek segítik a babát a túlélésben, a környezet ingereinek felvételében, az izmok tónusának beállításában vagy éppen a táplálkozásban. Mindezt még azelőtt, hogy tudatosan tudná irányítani a testét.
Néhány ismertebb példa:
Markoló reflex – a baba automatikusan rászorít az ujjunkra,
Szopó reflex – elengedhetetlen a táplálkozáshoz,
Kereső reflex – az arc érintésére a fej elfordul, táplálékot keresve,
Glabelláris reflex – a homlok ütögetésére ismétlődő pislogás, védelmi reakció,
Babkin-reflex – a tenyér ingerlésére a száj kinyílik.
Ezek a csecsemőkori reflxek feltétlenül szükségesek a születést követő időszakban,ám később, például az időskorban a megjelenésük figyelmeztetés lehet.
Ahogy a gyermek növekszik, az agy magasabb szintű területei – különösen a homloklebeny és a mozgásért felelős agykérgi terület – megérnek, és fokozatosan „lekapcsolják” ezeket a korai reflexeket. Ebben aktív szerepet játszik a GABA nevű ingerületátvivő anyag, amely segít az agyműködésben fontos szerepet játszó gátló folyamatok szabályozásában.
Egyszerűen fogalmazva:
Csecsemőkorban: alacsony GABA szint → a primitív reflexek aktívak,
Felnőttkorban: magas GABA szint → a primitív reflexek gátoltak,
Időskorban: csökkenő GABA szint→ a primitív reflexek újra megjelenhetnek.
És itt jön a lényeg:
Ha ezek a reflexek felnőtt- vagy időskorban visszatérnek, az azt jelzi, hogy valami nincs rendben, mert megszűnt a csecsemőkori reflexek kérgi gátlása.
Source: Porges, E. C., Jensen, G., Foster, B., Edden, R. A. E., & Puts, N. A. J. (2021). The trajectory of cortical GABA across the lifespan: An individual participant data meta-analysis of edited MRS studies. eLife, 10, e62575. https://doi.org/10.7554/eLife.62575
Miért térnek vissza a csecsemőkori reflexek időskorban?
A csecsemőkori reflexek visszatérése időseknél – amit gyakran „frontális felszabadulási jeleknek” neveznek – nem puszta érdekesség. Ez annak a jele, hogy az agy irányító rendszerei gyengülnek.
A visszatérő reflexek összefüggésbe hozhatók:
a homloklebeny és a mozgásért felelős agyterületek csökkent működésével,
figyelmi és döntéshozatali problémákkal,
nagyobb elesési kockázattal,
fokozott szorongással,
idegrendszeri betegségekkel, különösen demenciával.
A csecsemőkori reflexek megjelenése korai figyelmeztető jel lehet a szellemi hanyatlásra vonatkozóan.
A START protokoll – a csecsemőkori reflexek átfogó vizsgálata
A primitív reflexek jelenlétének és hatásának jobb megértésére a Széchenyi István Egyetemen kidolgoztunk egy vizsgálati módszert, amelynek neve START (Standardizált Reflexvizsgálati Protokoll).
A START összesen 18 primitív és átmeneti reflexet vizsgál. Így nemcsak egy-egy jelről, hanem egy összetettebb reflexmintázatról kapunk képet. A vizsgálat objektíven tükrözi, mennyire hatékony az agykéreg gátló működése.
Mit mutatnak a kutatási eredményeink?
A START tesztet két, 60 év feletti csoportnál alkalmaztuk:
egészséges időseknél,
demenciával vagy Alzheimer-kórral diagnosztizált személyeknél.
Az eredmények egyértelműek voltak:
A kognitív teljesítmény (MMSE pontszám) jelentősen alacsonyabb volt a demenciával élőknél,
A demenciában érintetteknél sokkal több aktív a csecsemőkori reflex volt jelen,
Minél több csecsemőkori reflex volt kimutatható, annál rosszabb volt a kognitív teljesítmény.
A csecsemőkori reflexek száma és az alacsony MMSE pontszám közötti kapcsolat rendkívül erős volt. Ez arra utal, hogy a visszatért primitív reflexek jelzői lehetnek az agykérgi hanyatlásnak.
Ez egy izgalmas kérdést vet fel:
Lehetséges, hogy speciális, az agynak bizonyos területére irányuló mozgásos gyakorlatokkal ezek a reflexek ismét gátolhatók, és ezzel javítható a kognitív működés még idős korban is? Abban az esetben is, ha már elindult a kognitív hanyatlás?
Ez a kérdés áll a kutatás következő szakaszának középpontjában.
Új nézőpont: betekintés az agy működésébe fNIRS segítségével
A primitív reflexek vizsgálata rávilágíthat az agy működésbeli változásaira, de szeretnénk azt is látni, mi történik az agyban azokban az esetekben, amikor egy-egy csecsemőkori reflex újra aktívvá válik.
Ennek érdekében az fNIRS nevű technológiát alkalmaztuk (funkcionális közeli infravörös spektroszkópia), amellyel valós időben figyeltük meg a mozgásért felelős motoros kérget. Ennek az agyi területnek az aktivitását idős embereknél vizsgáltuk, és arra voltunk kíváncsiak, hogy miként működik az akaratlagos markoló mozgásért felelős agyi terület azoknál a személyeknél, akiknek kiváltható volt a csecsemőkori markoló reflexük.
Mi az fNIRS?
Az fNIRS (funkcionális közeli infravörös spektroszkópia) egy ártalmatlan, nem invazív agyi képalkotó módszer. A vizsgálat során a készülék a közeli infravörös tartományba eső, alacsony energiájú fényt bocsát ki a fejbőrön és a koponyán keresztül, amely eléri az agykéreg felszíni rétegeit.
Az fNIRS nem az idegsejtek működését méri közvetlenül, hanem azt figyeli meg, hogy egy adott agyterületen hogyan változik a vér oxigéntartalma egy feladat vagy tevékenység során. Amikor egy agyterület aktívabbá válik, több oxigént igényel, ezért oda megnövekszik a véráramlás – ezt a változást képes az fNIRS érzékelni.
A módszer tehát az alábbiakat méri:
az oxigénnel dúsított és az oxigénszegény vér arányának változását az agykéregben,
az agyterületekhez kapcsolódó véráramlási változásokat,
és ezek alapján következtet arra, hogy mely agykérgi területek vesznek részt egy adott feladat végrehajtásában.
Az fNIRS biztonságos, fájdalommentes, nem jár sugárterheléssel, és bármely életkorban alkalmazható, így gyermekeknél és időseknél is alkalmas vizsgálati módszer. A vizsgálat során a résztvevő végig éber marad, a mérés nem jelent kellemetlenséget.
A kutatás céljai
A vizsgálat célja, hogy:
feltérképezzük az agykérgi aktivitást olyan időseknél, akiknél a primitív reflexek felszabadultak a gátlás alól,
azonosítsuk a csökkent működés mintázatait a mozgásért és a tervezésért felelős agyterületeken,
4 hónap reflexgátló gyakorlat után megismételjük az fNIRS méréseket és más teszteket.
Emellet kíváncsiakvagyunk arra, hogy speciális gyakorlatok képesek-e:
megerősíteni az idegi hálózatokat,
a GABA termelés “újraindításával”csökkenteni a nem kívánt csecsemőkori reflex számát és mértékét,
javítani a mozgásos, egyensúlyi és esetleg a kognitív funkciókat,
bizonyítani az agy alkalmazkodóképességét (neuroplaszticitását).
Bár a kutatás még folyamatban van, az eddigi megfigyelések már most beazonosítható, mérhető agyi változásokat mutatnak. Ez arra utal, hogy az idősödő agy sokkal rugalmasabb lehet, mint korábban hittük.
Miért fontos ez a fenntartható egészség szempontjából?
A fenntartható egészség nem csak a hosszabb életről szól, hanem az önállóság, az életminőség és a szellemi frissesség megőrzéséről is.
Ha a csecsemőkori reflexek vizsgálata képes:
a hanyatlás korai felismerésére,
az agy egészségének nyomon követésére,
információt adni arra vonatkozólag, hogy mely célzott gyakorlatokat szükséges elvégezni,
akkor egy olcsó, fájdalommentes és könnyen alkalmazható eszköz állhat rendelkezésre az egészséges idősödés támogatására.
Ahogyan ma rutinszerűen mérjük a vérnyomást vagy a koleszterinszintet, a jövőben a a primitív reflexek vizsgálata is a mentális egészség felmérésének része lehet.
A második gyermekkor – de új lehetőségekkel
Azok a csecsemőkori reflexek melyek az életünk elején támogattak minket, visszatérésükkel az értésünkre adják, hogy az agyunk egy sérülékenyebb szakaszba lépett. Azaz megérkeztünk a „második gyermekkorba”.
Ebbe azonban nem kell feltétlenül beletörődni. Aktívan is reagálhatunk, például:
reflexgátló gyakorlatokkal,
mozgásos és érzékszervi tréninggel,
aktív életmóddal és szellemi kihívásokkal,
korai felismeréssel, például a START protokoll segítségével.
A primitív reflexek visszatérését nem vereségként kell értelmezni, hanem az agy üzeneteként: segítséget kér – és egyben lehetőséget kínál a beavatkozásra.
Mit tehetek? Hol juthatok egyéb információkhoz? Milyen gyakorlatokat végezzek?
Olvassa el a Boldog Időskor témájú cikkemet.
Próbálja ki az időseknek szóló videón bemutatott gyakorlatokat, melyet megtalál a weboldalamon drsarlos.com.
Olvassa el A Stephens-Sarlós Program című könyvemet, amely részletesen bemutatja a primitív reflexek világát.
Az alábbiakban a Széchenyi Egyetemen működő kutatócsoportunk által a közelmúltban publikált, a témához kapcsolódó kutatási tanulmányok találhatók.
Kutatás
Járai R, Stephens-Sarlós E, Ihász F, Bulgay C, Balog Á, Horváth-Pápai A, Alföldi Z, Tóth EE, Somogyi A, Podstawski R and Szabo A (2025). Quantifying the relationship between physical performance and mental wellbeing in older adults: a field study. Front. Aging 6:1630343. https://doi.org/10.3389/fragi.2025.1630343
Stephens-Sarlós, E., Horváth-Pápai, A., Tóth, E. E., Ihász, F., Somogyi, A., & Szabo, A. (2025). Relationship between primitive reflexes, functional fitness, handgrip strength, and physical activity in older adults aged 65 and over. Physiological Reports, 13, e70229. https://doi.org/10.14814/phy2.70229
Stephens-Sarlós, E., Toth, E., Ihász, F., Alföldi, Z., Somogyi, A. & Szabo, A. (2024). Changes in primitive reflexes in older adults and their relationship to mental health indices: An experimental investigation. Experimental Gerontology, 196. https://doi.org/10.1016/j.exger.2024.112583
